Veress Jenő: Miért pont Bécs?

miert_pont_becs.JPG

Szerző betér a hideg elleni stampedlire az ivóba. Két barát támasztja a pultot, szemük fehérje már pirosodik. A zsíros üvegű vitrinben aszalódó két zsömlét fixírozzák. A ceruzával írt cédulán ez áll: Bécsis zs. 50,-.
– Miért bécsi? – ezen tűnődnek.
– Mert bécsi szelet van benne – kézenfekvő válasza csapostól. – De miért bécsi?
– Nem mindegy? Így hívják! Van párizsi meg van bécsi!
– Hülye vagy, testvér! Azt nem értem, hogy Bécs miért Bécs, és miért nem Wien.
– Hagyjál békén!
– Nagyfülű testvérem – fordul a szerzőhöz kedvesen –, te sem tudod?
Szerző mélyen hallgat szerzői mivoltáról, s arról is, hogy fogalma sincsen. Félrehúzódik poharával, de csendben fülel.
– Hát mára törökök is Bécsbe mentek. Meg asziszem igen, Mátyás király is.
– Ja, csak később lett Wien?
– Igen, biztos!
– De nem! – ez már egy közeli asztaltól érkezik.
– Mi nem?
– Az Wien volt mindig, barmok! És magyarul bort jelent.
– Wein, az a bor – szakértő közbeszólás a pult túlsó oldaláról.
– Igaz – elbizonytalanodó helyeslés, több fej bólintásával kísérve.
– De miért hívják Bécsnek!? – makacskodik könyöklőnk.
– Van bécsi szelet, bécsi vér, bécsi kávé – sorolja egy fiatal ember, festékes ruhában –, aztán meg bécsi erdő, bécsi szalonna.
– Az csécsi, te paraszt!
– Akkor szalonna az nincs!
A kiskocsma tucatnyi vendége csikorgatja a memóriáját. Szerző csendesen távozik. Bécsukom az ajtót – gondolja kifelé menet. Szerzőnk nem nyugszik. Böngész és telefonál, de a rejtélyt nem fejtheti. Hát senki sem tudja ebben az országban, mitől Bécs az a nyomorult Wien!? Az Akadémia! Igen, az biztosan megmondja!
A nyelvtudós azonban bizonytalan. Időt kér, bogarász. Végül közli, két eset lehetséges. A török eredetű „becs” mészégető kemencét jelent. Ugyanez a moldvai csángóknál borospincét. Többet ő sem tud.
Szerző jó másfél óra múlva lelkesen érkezik vissza az ivóba. A vendégsereg jórészt ugyanaz, odalép hát a kíváncsi úrhoz. – Bécs neve – szerző sorolja, amit hallott.
– Mészégető? Hülyeség! Borospince! – a kocsma felderül. A tabdi borozóban eldőlt egy földrajzi etimológiai vita. Bécs az borospince. Hát persze, ezért sógorok ők!

(Az írás a MALÁTA Sörirodalmi és kocsmakulturális folyóirat 1993/1. számában jelent meg.)

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Az eredeti cikk itt érhető el