Svijanský Rytíř – Szőke Herceg komló-lovon

Újabb cseh sörszállítmány érkezett a Rákóczi út 10. szám alá és ettől számítva már csak órák kérdése volt, hogy megnyomjam a kapucsengőt, hogy magamhoz vegyek néhány üveg komlózott cseh napfényt: Chodovár Zámecký Speciál 13°, Černá Hora Pater 11° és Svijanský rytíř.

Leginkább az utóbbira voltam kíváncsi, hiszen a pasztörizálatlan, nagylelkűen komlózott bohém pilzeni típusú sörért tudjátok, hogy a fele királyságomat odaadom, még akkor is, ha értelmetlennek tűnik látszólag egyforma, nem épp figyelemfelkeltő söröket bálványozni. Nos, ez nekem nem számít és tisztességes érvekkel se készültem, de Svijany sörgyárában szintén úgy képzelhetik, hogy a megnyugvás ösvénye komlóillattal igazít útba… A Svijanský sörszortiment nem mellesleg igen népszerű a cseh vidéki főzdék között és a ratebeer kutatói körében is, köszönhető ez talán a pasztörizáció teljes száműzésének is, elvégre is az élő sör igazibb, sörebb, nem?

Az üveg esztétikájáról, a tervezők ihletettségéről és reménytelen ízléséről mindent elmond, hogy kissé kínos lovagi stílusban álmodták meg mindegyik sörük földi porhüvelyét. A Lovag névre keresztelt keserű 12-est ráadásul egy rikító ezüst színű címkére – lelkük rajta, ezek szerint valaki még lát ebben fantáziát…nekem pedig ismét csak legyintés tárgya mindez, mert a pocsék dizájn (a sör esetében legalábbis) szerintem gyakrabban rejt kincset, mint a szépen megfazonírozott arculat. A kekeckedést végképp félretéve jöhetnek ama bizonyos belső értékek: egészen príma kis sör ez a Svijanský rytíř, kár is ragozni! Gyönyörű, tiszta aranysárga sörfolyadék, virágos komlóillat, egy kerek történet, az ízek pedig nem sokkolják, hanem dédelgetik receptorainkat – gondoljunk csak egy virtuóz és egy bensőséges csók közti különbségre…

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Leave a Reply