Gyerekkorom vasárnapi húslevese

A vasárnap általában a mai napig a húslevesről szól az itthoni háztartásokban (utána rántott hús, pörkölt vagy paprikás a legtöbb helyen a menü), persze kérdés, hogy ki és miből készíti. A tapasztalatom az, hogy az utóbbi években a húsleves degradálódott egy bolti broiler csirkéből készült, vegetával dúsított izére, ami minden, csak nem az általam elvárt és kedvelt húsleves.

Ezekben a hideg napokban gyakran eszembe jutott gyermekkorom vasárnapi húslevese, amit édesanyám -természetesen- marhából készített, jó sok húsos MARHA csontot felhasználva. Lássuk, hogy is készül ez az igazán ínycsiklandó leves, ami egyszerre tartalmas és finom is, mellette pedig a lelkünket is felmelegíti.

dscf6223.JPG

Gyerekkorom vasárnapi húslevese

Hozzávalók:
1 kg marha levescsont (húsos levescsontként is árulják, általában a Tescóban lehet kapni, ha nincs a piacon olyan ismerősünk, aki marhát is árul)
1 kg marha rostélyos
3-4 szép szál sárgarépa (kb. 60 dkg tisztítva)
2 szál petrezselyemgyökér (sokan fehérrépaként ismerik, de a kettő nagyon nem ugyanaz…) (kb. 20-25 dkg tisztítva)
1 szép nagy karalábé (kb. 20 dkg)
1 kicsi zellergumó a zöldjével együtt (kb. 15-20 dkg tisztítva)
3-4 szép nagy levél fejeskáposzta
1 csokor friss petrezselyem
1 fej szép nagy vöröshagyma
6-8 gerezd fokhagyma
10-12 szem egész bors

Elkészítése:
Ez is nagyon egyszerű, csak kellő türelem kell hozzá! A marhacsontokat felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi, és szépen felforraljuk úgy, ahogy van, azaz semmit sem adunk hozzá. Mikor a lé felhabzik öntsük le az egészet, tehát csak a (húsos)csontok maradjanak a fazékban. Öntsünk rá újra hideg vizet, forraljuk fel, majd vegyük takarékra a lángot, és gyöngyözve főzzük kb. 3-4 órán keresztül (igen-igen: 3-4 órán keresztül, csak a (húsos)csontokat magukban). Addig lehet bármit csinálni: kirándulni egy nagyot a téli erdőben stb. Emlékszik mindenki, hogy annak idején már reggel 6 körül fel lett téve a húsleves vasárnaponként? Pontosan azért, hogy délben egy igazi, finoman telt ételt tegyenek a szüleink elénk…
Az idő letelte után jöhet a húsleves alapja: tegyük a lébe a megtisztított, karikára vágott petrezselyemgyökeret és sárgarépát, a darabolt karalábét és zellert, az egészben hagyott vöröshagymát és a fokhagymákat, és dobjuk hozzá a káposztaleveleket is egészben. Sózzuk picit, tegyük bele az egész borsot. Rottyantsunk egyet a levesen, majd tegyük bele az előre porciózott marhahúst is. Mehet hozzá a petrezselyemzöld fele is.

dscf6223.JPG

Addig főzzük gyöngyözve, míg a marhahús megpuhul (ez további 2-3 óra). Amint a hús puha kóstoljuk, ha kell utána sózzuk és már szűrhetjük is le. A szűrésnél külön kerül a marhacsont, a húsok és a zöldségek is.

dscf6261.JPG

A forró levest tálba tesszük, hogy mindenki saját kedvére tudjon merni, mellé pedig a marhahúst és a zöldségeket kínáljuk. A petrezselyemzöld másik felét felaprítva most adjuk a leveshez. Sok helyen tésztát is tesznek a léhez, illetve a húst a leves után kínálják torma- vagy zsemlemártás kíséretében, nálunk azonban ez nem volt szokás.

A gyöngyöző, tűzforró marhahúsleves a zöldségekkel és a hússal olyan élmény, ami egész életemen végigkísér. Friss erőspaprikával és/vagy egy kis konyakkal dúsítva még finomabb ételt varázsolhatunk belőle.

Tudom, lehetett volna kendővel tovább szűrni a levet, de én nem láttam értelmét. Nem étteremben vagyok, itthon pedig nekem teljesen megfelel ez a fajta leves is.

dscf6374.JPG

Jó étvágyat!

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Az eredeti cikk itt érhető el