Félelem és reszketés a Kiskörúton

Nem vagyunk hebehurgya alakok, tudtuk, hogy hiba lenne minden előzetes állapotfelmérés, szellemi és fizikai tesztek, próbák nélkül nekiindulni a Nagykörútnak, ezért úgy döntöttünk, hogy egy huszáros oldalvágással egy este alatt végigisszuk a Kiskörutat. Minden várakozásunkat alulmúlóan értelmetlen és brutális pocsolyarészegség lett belőle, Buddha mosolygott, de ne vágjunk a dolgok elejbe.

De. sajnos azt kell mondjam, Dzé már most sem tanúbizonyságot…khm… a való világ szikár tényeihez való legendás ragaszkodásáról… Valójában meglehetősen hebehurgya alakok vagyunk. Mindenféle értelmes ok és racionális magyarázat nélkül vágtunk bele ebbe a nagyon veszélyes emberkísérletbe. És még egy dolog. Buddha nem mosolygott. Vagy ezer démon arcán futott át gonosz, egyetértő vigyor, de Buddha, ő nem mosolygott…
Szóval. Szép, téli este (igen, hetekig geciztünk az első poszttal), Doktor úrral, bátor útítársammal találkoztunk az Örkény színháznál úgy hét óra felé.
– Mr. Livingstone, ha nem tévedek. – fogadott Doktor úr, miközben füléből épp több méter fülhallgatózsinórt bányászott ki. Hiába volt triviális poén, ezen elvihorásztunk egy darabig, majd lementünk a Gödörbe. Alulról építkezünk. Ottan viszont rendezvény volt. Esküdöztem a 32 kilós pénztáros gyereknek, hogy rá sem akarunk nézni a kiállításra, csak innánk egy sört, szigorú volt, és csak 1300 forint lepengetése ellenében kezdhettük volna meg a felkészülést. Különös bájt adott a párbeszédnek, hogy miközben érdeklődtem, Doktor úr a hátam mögül viszonylag hangosan megkérdezte, hogy:
– Mit mond az AIDS-es buzi pénztáros?
De nem lett balhé.

Az ilyen fokú kristálytiszta, hideg éleslátás persze nem alakul ki egyik napról a másikra. Nem is elég születni rá. Hosszú évek hektoliterben mérhető gyakorlata kell az ilyen sommás és egyben lényegfelismerő összegzésekhez. Kezdőknek így semmiképp nem ajánlanám. Magam is csak 100 kiló feletti könyvtárosok társaságában gyakorlom.
Ugyan a régi idők nagy utazóinak a pénz egyáltalán nem jelentett akadályt, mi annyira budapestiek vagyunk, hogy olcsójános kis iszákos gyökérként bizony sajnáltunk ennyi pénzt. Mit tesz két, lélekben 15 éves 30 körüli alkesz hasonló helyzetben? Elmegy az éjjel-nappalba. Így tettünk mi is, és megvettük…

…az első sört.
[…] Bővebben!

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

Az eredeti cikk itt érhető el

Leave a Reply